Ebben a bejegyzésben bemutatásra kerül az az épületdiagnosztikai szakvélemény melyet az örökségvédelmi hatóság által kiírt kötelezésre válaszul kellett elkészíttetnünk. A szakvélemény karácsony után beküldésre került és azt a hatóság el is fogadta.
December közepén kézhez kaptuk a szakértői véleményt melyet már nagyon vártunk. A 67 oldalas dokumentum jó pár problémát felsorol, de szerencsére egyik sem tűnik megoldhatatlannak. Az viszont biztos, hogy van közte pár meglepetés amire még mi sem számítottunk.
Mielőtt belefogunk a szakvélemény áttekintésébe szeretnénk megjegyezni az olvasó felé, hogy nem vagyunk építészek, így leírásunk könnyen hibákat tartalmazhat. Ezen hibák valószínűleg a rossz értelmezésből és tudásunk hiányából fakadnak, nem pedig a felmérés szakszerűtlenségéből. Magyarul, örülünk ha sikerül értelmeznünk a dokumentumot, de ezen értelmezés pontosságát a szükséges ismeretek hiányában nem tudjuk garantálni.
A szakvélemény három különböző határidőre bontja a problémák javítását, melyek a következők:
- piros – 3 hónapon belül javítandó
- narancssárga – 6 hónapon belül javítandó
- sárga – 12 hónapon belül javítandó
Emellett öt vizsgálati egységként írja le az épületet és mi is ilyen formában fogjuk bemutatni az előírt javítási munkákat:
- Fedélszék vizsgálata
- Második emelet vizsgálata
- Első emelet vizsgálata
- Földszint vizsgálata
- Homlokzatok, és a környezet vizsgálat
Fedélszék vizsgálata
A fedélszék vizsgálatának elemzését a szakértők három fontos és érdekes, ám ugyanakkor naiv ember számára is jól érthető paragrafussal kezdik:
A fedélszék egy jól megépített szerkezet, héjalási hiányosságokkal.
Ezt a mondatot örömmel olvastuk, de szerencsére sok újat nem mondott számunkra. A faszerkezet nagy része valószínűleg az eredeti, 1900-ban épített szerkezet, míg a borító cserepek és palák újabb szerzemények, azok minden előnyével és hátrányával.
A fa szerkezet általános állapota kiterjedt cincér fertőzést mutat, a fertőzés élő rovarfertőzés. A beázási helyeken virulens gomba fertőzés okozta vörös korhadás figyelhető meg, a tipikus hibahelyeken. Ezek a vápák, a tető áttörések, az ereszvonalak.
Javítás közben a cserélt fa gerenda szó szerint poraira hullott szét.
Az ismert volt számunkra, hogy a „gerendák” megkérdőjelezhető minőségben maradtak ránk, de azt nem tudtuk, hogy a bajt és a korhadást mi okozhatta. Illetve a leírás alapján okozza továbbra is. A cincérjáratok szabad szemmel is jól láthatók némelyik gerendán, ellenben a gombafertőzést a tapasztalatlan szemünk nem fedezte fel. Viszont ha a szakértők azt írják, hogy ott van, akkor ez sajnos bizonyosan így is van.
Több helyen a korábbi tulajdonos (Építész végzettségű) által végrehajtott megerősítési, patkolási munkákat lehet felismerni, ezek a tető rövid távú biztonságos működését szolgáló intézkedések voltak.
Itt újból (sokadjára) kiemelném, hogy ugyan ezek a javítások viszonylag rövid távra szóltak, de ennek ellenére rengeteget jelentettek a kastélyépület fennmaradása szempontjából. A javítás előtti állapotok ebben a régi blogbejegyzésben láthatók. A beázás mérete akkora volt, hogy némelyik szobában már moha nőtt a padlón.
A tetőre összesen 35 javítási munkát írnak elő a szakemberek melyek közül az első és legfontosabb a „A tetőhéjalás kijavítása, beázás mentesség eléréséhez”. Magyarul a lehulló cserepeket vissza kell „varázsolni” a helyükre és a bádogozási problémákat is mielőbb javítani szükséges.
Alul megtekinthető a cincérek kitartó munkája is.
A maradék 34 közül 12 rovar/gombakár miatt van a listánkon. Itt az ajánlott megoldás általában „patkolás” (oldalról való megerősítés), hogy a gyengült tartóelem visszanyerje az eredeti tartó funkcióját. A harmadik leggyakoribb probléma a bádogozás hiánya vagy szakszerűtlensége, melyeknél az egyértelmű cserét illetve javítást írják megoldásnak. A negyedik pedig a talpszelemenek elkorhadása/kifordulása. Itt általában a csere illetve néhol a csavarok sűrítése az ajánlott mód a probléma rendezésére.
A cserepeken való fehér kiválás sem tűnik a hosszú élet titkának.
Érdemes megjegyezni, hogy ezen megoldások legtöbbje ideglenes jellegű, melyeknek a végleges javítására a műemléki törvény 5 évet ír elő. Tehát ideális esetben 5 év múlva minden hibát ki kell teljesen javítanunk, visszaállítva az eredeti állapotot. Már vásárláskor is első lépésnek terveztük a teljes tetőcserét. Ez az előírás még egy kicsit ösztönöz minket abban, hogy ilyen téren mielőbbi lépéseket tegyünk.
A további vizsgálati egységek (épületrészek) bemutatása egy következő cikk tartalma lesz majd. Szigorúan azért mert jóból, illetve jelen helyzetben problémából is megárt a sok egyszerre.
Vélemény, hozzászólás?