Kastélyunk

Ebben a bejegyzésben röviden megismerkedünk François Mansarttal aki elterjesztette a kastélyoknál egyik leggyakrabban alkalmazott tetőformát, a manzárd tetőt. Megismerjük annak előnyeit majd nézünk pár híres és kevésbé híres kastélyt amelyek jó példái ezen tetőszerkezet alkalmazásának.

Aki egy picit is elmerengett különböző épületeket kinézetén, viszonylag gyorsan rájöhetett, hogy a kastélyok jelentős részének hasonló, de ugyanakkor furcsa és máshol nem igen használt tetőformája van. Amíg a régi parasztházaknál nyeregtetőt, a kádár kockáknál legtöbbször sátortetőt, addig az 1700-as években és az utána épített kastélyok jelentős hányadánál manzárd tetőt alkalmaztak.

A nyeregtető a legegyszerűbb és leghatékonabb tetőszerkezet amivel egy téglalap alapú házat fedni lehet. A sátortető ugyan ezzel a tulajdonsággal rendelkezik, csak négyzet alaprajzú épületeknél. Ezért is ezek a tetőfajták korunk legtöbbet alkalmazott megoldásai. Miben jobb a manzárd tető és vajon miért terjedt el ennyire a kastélyok körében?

A manzárd tető nagyon előnyös megoldás abban az esetben ha a lakók be szeretnék építeni a padlasteret. Magas belmagasság érhető el vele minimális hely feláldozásával. Itt megnézhető egy videó arról, hogy hogyan készül, itt pedig, hogy hogyan néz ki már elkészült formájában ez a tető típus. Mint a videók alatt is látható, jelentősen több ácsmunkát igényel mint a gyakrabban használt társai, viszont normális szobák kialakítását teszi lehetővé a padlástérben.

A kedveltségéhez a praktikussága és a szépsége is hozzájárult. Főleg amikor megfelelő manzárdablakokkal és szellőzőkkel együtt kerül felhasználásra (amikkel később egy külön bejegyzésben fogunk foglalkozni). Sajnos meg kell jegyeznünk, hogy párszor pont a szép veretes ablakok és tetődíszek értéke miatt lesz az ilyen díszes kastély fosztogatók áldozata.

Mikor is alakult ki ez a tető típus? Először Pierre Lescot alkalmazta a Louvre építésénél, az 1550-es évek környékén. Ebből adódik, hogy a nevével ellentétben nem François Mansart találta fel, viszont ő és unokaöccsé Jules Hardouin-Mansart terjesztette el Franciaországban, ahonnan később az egész világban elterjedt.

Mielőtt a cikkünk végére érnénk, nézzünk meg egy jeles magyar példát a manzárdtető alkalmazására. Mivel Keszthelyen és környékén nőtem fel ezért a számomra legkézenfekvőbb és szívemhez legközelebb álló példa a keszthelyi Festetics-kastély mely a jelenlegi manzárdtetejét egy 1883 és 1887 között elvégzett felújítás alkalmával szerezte. A renováció megtervezése ami alatt a kastély nem csak az új tetőt hanem a neobarokk/neorokokó külsőt, az egész északi szárnyat és a központi tornyát is kapta Victor Rumpelmayer érdeme.

Az alul található galériában több magyar manzárdtetővel rendelkező kastély is megtekinthető. Ebben a bejegyzésben nem megyünk bele részletes ismertetésükbe, az a következő cikkek tartalma lesz.