Kastélyunk

Ebben a bejegyzésben bemutatásra kerül a klasszicista kastélyok egyik leggyakrabban használt motívuma a timpanon. Megismerkedünk a motívum nevének jelentésével és példákat nézünk az építészeti formára az ókortól egészen a modern kor végéig.

A timpanon eredeti jelentése egy ókorban használt zeneszerszám volt. Korunkban azonban már az épületek bejárata fölötti úgynevezett orommezőt hívják így, ami az épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete.

„Az épület oromoldalát az oromdísz vagy oromcsúcs (tympanon) fejezi be (1345. ábra); magassága az épület mélységének ⅙-⅛-része s alakja lapos, tompaszögű háromszög; felső részét éppen olyan koszorúpárkány (D) szegélyezi, mint a futó párkányzatot, pallófejek és esőcseppek azonban nincsenek rajta.

A háromszögnek a párkányok által szegélyezett fülkeszerű mélyedése allegorikus képekkel, az oromdísz három sarka pedig akrotériákkal (1346. és 1347. ábra) van díszítve, a melyeknek magassága d, legföljebb D).”

— Sobó Jenő, Erdészeti építéstan három részben, I. kötet, 681. oldal

Az első timpanonokat az ókori Görögországban építették és legtöbbször templomok bejáratait díszítették. A legkorábbi időkben bajelhárító szerepük volt. A szimmetrikusan elhelyezett állatalakok közé a általában Gorgó-alakot állítottak. Később a templom istenéhez vagy a városhoz köthető mitológiai jelenetek kerültek a képmezőbe. Szinte mindegyikük oromzati faragvánnyal és szobrokkal volt ellátva.

A timpanon szinte minden ókori által inspirált építészeti stílusban megtalálható volt (romantika, reneszánsz, stb.). Míg a romantika korában főleg a boltíves timpanon volt elterjedt – általában templomoknál – addig a reneszánsz után a háromszög lett a meghatározó forma.

A bejegyzésben eddig több példát láttunk templomokra, viszont hogy kapcsolódik a timpanon a kastélyokhoz? A kapcsolat alapja, hogy ezt az építészeti megoldást a 17-19. századok közt egyre többször alkalmazták – főleg a klasszicista stílusban épült – kastélyokra is.

A bejegyzés borítóképe József nádor alcsútdobozi kastélyának timpanonját ábrázolja mely jó példa az egyszerű de mégis elegáns és erőt parancsoló kivitelezésre. Sajnos az épület már nem áll, csak a homlokzata maradt fent az Alcsúti Arborétum területén.

Szerencsére több timpanonnal rendelkező kastély is túlélte az idők viharait. Nagyon szép példa a lovasberényi Cziráki-kastély melynek oromzata ugyan nem olyan díszes mint az Alcsútdobozon található társáé, de címereivel így is hirdeti a Cziráky és Illésházy család egykori nagyságát.

Másik kissé visszafogottabb és sajnos jelentősen romosabb példát a romhányi Laszkári-kastély adja melynek 4 oszlopos porikusza feletti timpanont a Laszkáry család pelikános címere díszít. Sajnos az épület elég romos állapotú, de ha a Wikipédiának hinni lehet akkor a tető felújítása már megkezdődött.

Sajnos minden timpanonnal rendelkező kastélyt nem mutathatunk be egyesével, de az alul található galériában igyekszünk minél több példát az olvasó szeme elé tárni az újkor és modern kor kastélyépítészetéből.

(A cikk borítóképén az alcsútdobozi Habsburg-kastély timpanonja látható. Fotózta Dr. Pinczés Sándor, megjelent a kozterkep.hu oldalon.)