Kastélyunk

Ebben a bejegyzésben a „Kastélyok és Mágnások” című mű kerül ismertetésre mely nagy részletességgel mutatja be a századforduló kastélykultúráját és e nemes épületek lakóit.

A könyv amit be szeretnék mutatni az olvasónak  nagyon kedves helyet foglal el a szívemben, hiszen feleségemtől kaptam ajándékba. Első ránézésre egy átlagos gyermekeknek szánt képeskönyvhöz hasonlatos, melytől a felnőtt ember nem remél túl nagy mélységet és sok új információt. A kinézet azonban részben megtévesztő, ugyanis a könyv ha nem is mély, de nagyon átfogó – legfőképp vizuális –  ismereteketanyagot tár az olvasó elé.

A kiadvány Bajki Etelka és Csorba László nevéhez fűződik és összesen két kiadást ért meg. Az elsőt a HG & Társa Kiadó gondozásában 1994-ben, míg a másodikat a Medicina Könyvkiadó által 2006-ban. Én az első kiadással rendelkezem amit bárki beszerezhet pár száz forintért a Bookline.hu-n. Hogy a két kiadás közt van-e jelentős különbség azt sajnos nem tudom.

Vajon pontosan miről is szól a könyv? Erre a kérdésre a tartalomjegyzékben találunk részletes választ, mely tíz különálló fejezetre bontja a kiadványt. Ezek bemutatására teszünk egy gyors kísérletet a következő paragrafusokban.

Az első fejezet a „Várak és kastélyok” címet viseli. Az egész fejezetben – mint ahogy a könyvre is jellemző – legfőképp a képek dominálnak. Láthatunk korabeli fotókat az ország jelen korban híresebb kastélyairól mint például a keszthelyi Festetics-kastély, illetve a nádasdladányi Nádasdy-kastély, valamint kevésbé ismertekről mint például a komjáti Wodianer-kastély (sajnos már nem áll) vagy a fülesi Zichy-Meskó-kastély.

A következő fejezet mely a „Szalon, Fogadószoba” nevet viseli már a kastélyon belüli tereket mutatja be. Aki arra kíváncsi, hogy hogyan is nézett ki egy díszes fogadószoba az jó helyen jár mert a fejezet bővelkedik szebbnél szebb szalonszobák bemutatásával. Nem csak a termeket láthatjuk itt hanem az emberek is fogadnak minket. Díszruhájukban mint ahogy az előkelő vendégeket szokás. Összesen 95 emberrel ismerkedhetünk meg. Politikusoktól a koldusnak öltözött grófnőig.

A fogadás után a „Társasági élet” című fejezetben megismerhetjük, hogy hogyan mulatott a kor nemessége. Láthatjuk, hogy milyen az amikor egy gróf vagy grófnő előadási maskarát vesz magára. Különböző színdarabok kulisszái mögé kaphatunk betekintést. Emellett láthatjuk a kastélyok dísztermeit is ahol az előadások mellett valaha élénk társadalmi élet zajlhatott.

Természetesen akkoriban sem csak móka és kacagás volt az élet. Több grófnő is szervezett jótékonysági bazárt, valamint a jótékonysági előadás fogalma sem volt ismeretlen a nemesség körében. Ezek is ebben a fejezetben kerülnek bemutatásra. Érdekes színfolt a sok maskarás nemes közt a Gróf Batthyány Lajosné javaslatára, a Magyar Gazdasszonyok Egylete által szervezett bazár bemutatása melyben grófnők árulták az édesnél édesebb süteményeket, gyerekjátékokat, papírt, tollat, stb. Az bazár az „alföldi szűkölködők” számára ajánlotta fel a bevételét.

A „Politizáló főurak” fejezet komolyabb témákra tereli a hangsúlyt. Betekintést nyerhetünk a füstös dohányzóhelységekbe, billiárdszobákba és a parlamentbe is. Sajnos a kor politikai életének hiánytalanul való bemutatására egyáltalán nem elégséges a fejezet, így a teljes megértés érdekében érdemes némi előismerettel rendelkezni a dualizmus politikai szelleméről.

A politika után a tudomány következik a „Könyvtár, képtár” fejezetben, mely még azoknak is meghozza az olvasókedvét akik nem barátai a könyveknek. Duplaoldalas fotót kapott a nádasdladányi Nádasdy-kastély könyvtára, egy fél oldalt a lengyeli Apponyi-kastély és a nagyszentmiklósi (Románia) Nákó-kastély. Az egyedi asztalosmunkáival és gyűjteményével mind a három grandiózus látványt mutat.

Ebben a fejezetben kapott helyet a művészetek mint például a szobrászat, festészet valamint a zene bemutatása is. Hercegeket és grófokat láthatunk szintúgy modellt állni mint festeni.

„A dolgozószoba” című fejezetben betekintést nyerhetünk az urak munkával töltött idejébe. Láthatunk zsúfolt íróasztalokat és kis meglepetésképpen utazó grófokat és grófnőket, ugyanis a fejezet két harmada a nemesek egzotikus utazásaival és expedícióival foglalkozik. A könyvhöz talán jobban illett volna több kastélybelső és kevesebb egzotikum, viszont az biztos, hogy az olvasó számára rengeteg, valószínűleg eddig teljesen ismeretlen de érdekes felfedező kerül bemutatásra a fejezet lapjain.

A „Családi élet” szerencsére bepótolja azt ami az előző fejezetből kimaradt. Megcsodálhatjuk jó pár kastély étkezőjét például Festetics Tasziló gróf berzencei vadászkastélyáét, a kígyósi Wenckheim-kastély ebédlőét és József Ágost főherceg kistapolcsányi kastélyának – agancsokkal vastagon díszített – ebédlőjét.

Az étkező mellett pár kép erejéig betekintést kapunk a hálószobák titkaiba is, sőt, még a homonnai kastély – a korszakhoz képest ultramodern – fürdőszobái is szemünk elé tárulnak.

Ebben a fejezetben kap helyet a kastélyban eltöltött gyermekélet is. Főhercegek gyermekszobáiba kap betekintést az olvasó, megismerkedhet a szoptatósdajkákkal és a kastélyban élő gyerekek mindennapjaival. Játék és tanulás elevenedik meg a szemeink előtt.

A gyermekekről egy éles váltással áttérünk a felnőttek a korban igen komolyan vett hobbijára, a vadászatra. A „Vadászó főurak” bemutatja az akkori társasági élet egyik jelentős elfoglaltságát, a vadászatot. Gyorsan megtanuljuk, hogy a vadászat nem csak férfias elfoglaltság mert rögtön az első képen öt vadászó hölgyet láthatunk Izabella főhercegnő és lányai személyében.

A fejezet további lapjain vadászkastélyok kerülnek bemutatásra mint például Pallavicini Sándor őrgróf pusztaszeri vadászkastélya, a nagyszalánci Forgách-kastély (sajnos már nem áll) vagy Figyes főherceg karapancsai vadászkastélya. Különböző trófeákkal gazdagon díszített szobák kerülnek szemünk elé melynek eredeti funkciója általában étkező vagy nagycsarnok, de mégis legfőképp „trófeaszobáknak” tűnnek egy naiv olvasó számára.

A fejezet rendkívül gazdagon illusztrált vadászképekben. Képeken keresztül bemutatásra kerül a kutyával való hajtás, a tábori konyha, vadak tábori súlymérése, különböző vadásztársaságok, sőt még egy korabeli trófeaszemle is Frigyes főherceg féltoronyi kastélyának udvarán.

A vadászat után az utazás következik a „Lovak, kocsik, autók” fejezetben. Ahogy a fejezet címe is mutatja, először megismerkedünk a lovakkal és tartásukhoz szükséges kastély körüli épületekkel (istálló, lovarda) majd utunk a kocsikhoz vezet. Betekintést nyerhetünk egy kocsiszínbe valamint megtekinthetünk sok különböző kocsit, az ökrösszekértől a ponyvázott vadászkocsiig. A fejezet végén pár autó is bemutatásra kerül, de csupán két oldalon.

Az utolsó fejezet a beszédes „A kastély körül” címet kapta. Itt kerül bemutatásra az egyszerű emberek kastélykörüli élete. Láthatjuk egy intéző házát, halásztanyát, kukoricatörést, cséplést, különböző kastélyok személyzetét, sőt, még Károlyi Imre gróf tejüzemébe is kapunk egy kis betekintést.

Bemutatásra kerülnek a kastély körüli szórakozásra és rekreációra létrehozott épületek mint például a pálmaház, a kastélytó és a különböző parkok, valamint a kevésbé vidám de annál díszesebb kriptaépületek. Láthatunk jó pár szánkózó, táncoló és egyéb módon pihenő nemest is. A fejezet a berzencei Festetics-kastély parkjának fasorával zárul, melyen kisétálva búcsút intünk e nemes épületeknek és lakóinak.

Összefoglalás képen elmondható, hogy a könyv képeken keresztül bemutatja a 19 – 20. század fordulóján lakott kastélyokat és azok lakóit. A bemutatás – a könyv album-szerű felépítéséből kifolyólag – némileg felületesre sikerült, viszont az emberek és épületek nagyon széles skáláját tárja az olvasó elé. Még a témában jól felkészültek is találhatnak, vagy helyesebben inkább láthatnak újdonságot a lapjai között.