• „Vegyünk kastélyt!” 4. rész – Voltak tervek

    Ebben a bejegyzésben kiderül, hogy a kastély előző tulajdonosai milyen sorsot szántak az épületnek. Tervből ugyanis több is volt, igazán magabiztos és tőkeerős befektetőből viszont annál kevesebb.

    Tovább →

  • „Kastélyformák” 2. rész – Az akantuszlevél

    Az akantusz talán az évszázadok vagy még inkább évezredek alatt legtöbbet használt díszítőelem. Jelenleg már csak a művészettörténettel, történelemmel, és az antikvitásokkal foglalkozók ismerik, de régen jelen volt bútorokon, épületeken, kódexek festményein, kerámiákon és szinte minden művészeti ág termékein.

    Tovább →

  • „Könyvajánló” 1. rész – Kastélyok és Mágnások

    Ebben a bejegyzésben a „Kastélyok és Mágnások” című mű kerül ismertetésre mely nagy részletességgel mutatja be a századforduló kastélykultúráját és e nemes épületek lakóit.

    Tovább →

  • „Vegyünk kastélyt!” 3. rész – Mit is vettünk?

    Ebben a bejegyzésben kiderül, hogy mit is vásároltunk. Megismerkedünk a kastély építtetőjével, múltjával és jelenkori állapotával. Számba vesszük, hogy hogyan romlott le az állapota, valamint hogy mit lehet tenni ezen romlás megakadályozására és a károk felújításig történő minimalizálására.

    Tovább →

  • „Vegyünk kastélyt!” 2. rész – Vettünk egy kastélyt!

    Ebben a bejegyzésben kifejtjük az okokat amelyek egy kastély megvásárlása mögött állhatnak. Kicsit közelebbről is megnézzük hogy mi visz valakit arra hogy történelmi vagy műemléki épületeket és azok közül is legfőképp kastélyt vegyen.

    Tovább →

  • „Kastélyformák” 1. rész – Manzárd

    Ebben a bejegyzésben röviden megismerkedünk François Mansarttal aki elterjesztette a kastélyoknál egyik leggyakrabban alkalmazott tetőformát, a manzárd tetőt. Megismerjük annak előnyeit majd nézünk pár híres és kevésbé híres kastélyt amelyek jó példái ezen tetőszerkezet alkalmazásának.

    Tovább →

  • „Vegyünk kastélyt!” 1. rész – Egy kis romtörténelem

    Ebben a bejegyzésben madártávlatban bemutatom a környezetemben található kastélyok helyzetét Magyarországon és az okokat amelyek jelenlegi állapotukhoz vezettek.

    Tovább →